Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
ÉLELMISZEREINK ÉS ÖSSZETEVŐIK
2
„Amit eszel, azzá leszel.” (Hippokratész)
„Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.” De vajon tudjuk-e, hogy mit eszünk? Tudjuk-e, miből állnak a táplálékaink? Hogyan táplálkozunk, és hogyan kellene táplálkoznunk az egészségünk megőrzéséhez? „Amit eszel, azzá leszel.” (Hippokratész)
4
Tápanyagok Szénhidrátok Fehérjék Zsírok és az olajok Vitaminok
Ásványi sók Víz
5
A tápanyagok funkciója
testünk felépítése és energiaellátása
6
Napi energiaszükséglet
Egy éves tanuló napi energiaszükséglete kb kJ, átszámítva kb kcal.
7
A munka elvégzéséhez szükséges energia mértékegysége a joule.
A gyakorlatban ahhoz, hogy egy 1 kilós tárgyat 10 centiméterre emeljünk fel, 1 J energiára van szükség. A kalória ezzel szemben az az energiamennyiség, amennyi 1 grammnyi víz hőmérsékletének 1 Celsius fokkal történő emeléséhez szükséges.
8
A kalória és a joule közötti váltószám 4,184.
Vagyis 1 kalóriányi energia arra elegendő, hogy egy 1 kilós tárgyat 41,84 centiméterre emeljünk fel.
9
Szénhidráttartalmú élelmiszerek
10
Szénhidrátok A szénhidrátok a legfontosabb energiát adó tápanyagok.
A sejtlégzés során szén-dioxiddá és vízzé égnek el, miközben grammonként 17 kJ energia szabadul fel.
11
Fehérjetartalmú élelmiszerek
12
Fehérjetartalmú élelmiszerek http://www. egeszseg. b74
13
Fehérjék A táplálékban található fehérjék alkotóit, az aminosavakat a szervezet elsősorban saját fehérjéinek a felépítésére használja. Ha lebomlanak és szervezetünk elégeti ezeket, akkor grammonként 17 kJ energiát szolgáltatnak.
14
A fehérjéket felépítő húszféle aminosav felét a szervezetünk más anyagokból is elő tudja állítani.
Másik felét azonban táplálékainkkal kell felvenni.
16
Zsírok és az olajok A zsírok és az olajok nagy energiatartalmú tápanyagok. Egy gramm zsír elégetésekor a szervezetben 39 kJ energia szabadul fel.
18
A zsírok szerkezete A zsírok molekuláiban a glicerinhez kapcsolódó zsírsavak szénlánca többnyire nem törik meg. A zsírok jellemzően állati eredetűek, és szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak.
19
Az olajok szerkezete Az olajok molekulái főleg megtört láncú zsírsavakat tartalmaznak. Az olajok főként növényi eredetűek, és jellemzően folyadékok.
20
Omega zsírsavak A lenolaj vagy a tengeri halak olaja olyan molekulákat tartalmaz, amelyek szénlánca több helyen is megtörik. Ezek az érrendszerünket védő, ún. „omega zsírsavakat” tartalmazó olajok.
21
Transzzsírsavak A túlzottan felhevített, „égett” olajokban a zsírsavlánc alakja megváltozik, és ún. „transzzsírsavak” keletkeznek. Ezek károsítják az érrendszerünket, így fogyasztásuk kerülendő.
22
Csokoládé Sokak kedvence, a csokoládé több százféle összetevőt tartalmaz. Alapanyaga a kakaóvaj, amelyhez cukrot és más anyagokat (pl. tejport, vaníliaaromát) adnak. A jó minőségű étcsokoládé sok, az idegrendszer működésére jó hatású vegyületet tartalmaz. Ezek között élénkítő- és hangulatjavító szerek, boldogsághormonok is vannak.
25
Vitaminok A vitaminok az életfolyamatainkhoz szükséges szerves molekulák, amelyeket szervezetünk nem tud előállítani. Legismertebbek a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitamin, valamint a vízben oldódó B-vitamin-csoport és a C-vitamin.
27
Ásványi sók https://webshop.hillvital.hu/asvanyi-anyagok-forrasai
Az ásványi sókat általában vízben oldott formában vesszük fel. A kationok közül a Na+ és a K+ a testfolyadékaink összetevője, a Ca2+ és a Mg2+ a csontok és fogak alkotórésze, és szükséges az izomműködéshez is. A Fe2+ a vérfesték (hemoglobin) alkotója. Az anionok (pl. Cl–, HCO3–) a kationok kiegészítőjeként fontos élettani szerepet töltenek be.
29
Adalékanyagok az élelmiszerekben http://tudatosvasarlo.hu/eszam
Az élelmiszer-adalékok olyan természetes vagy mesterséges vegyületek, amelyeket azért kevernek az élelmiszerhez, hogy javítsák annak ízét, színét, állagát vagy eltarthatóságát. Napjainkban mintegy 700-féle engedélyezett élelmiszer-adalék van forgalomban. Ezek mindegyike ún. E-számmal rendelkezik.
Hasonló előadás
