Cseri Katalin Papp Ildikó Bullying – Iskolai bántalmazás

Az előadások a következő témára: "Cseri Katalin Papp Ildikó Bullying – Iskolai bántalmazás"— Előadás másolata:

1 Cseri Katalin Papp Ildikó Bullying – Iskolai bántalmazás

2 Definíció: Bullying- az agresszió specifikus típusa, jellemzői a következők: a viselkedés szándékosan zavaró, vagy szándékosan okoz valamiféle kárt a viselkedés ismétlődően fordul elő a hatalom „egyensúlytalansága” figyelhető meg, vagyis egy nagyobb hatalommal rendelkező (erőteljesebb) személy vagy csoport támad meg egy kevésbé befolyásos személyt. A bullying során, a személy azért tesz vagy mond valamit, mert szeretne hatalmat vagy dominanciát elérni mások felett, olyan viselkedés, amelynek célja a fenyegetés, vagy félelemkeltés. Zaklatás: az agresszív viselkedés egyik fajtája. Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három speciális feltétel jelen van: az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos; ha ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el; olyan interperszonális kapcsolatban zajlik, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik (egyenlőtlen erőviszonyok alakulnak ki).

3 A bántalmazás formái: Direkt bullying (face to face kontaktus van az elkövető és az áldozat között): Verbális (csúfnév, inzultus) Szociális (valakinek a kizárása bizonyos csoportból vagy aktivitásból, vagy nem beszélni vele) Fizikai (lökdösődés, verés ... stb.) Pszichológiai (kényszerítés, zsarolás) Indirekt bullying (más háta mögött tesznek valamit) pl. rosszindulatú pletykaterjesztése az áldozatról, az áldozat másokkal való kapcsolatának ellehetetlenítése (pl. azzal a személlyel ne barátkozzon senki, stb.) A konfliktus nem egyenlő a bullying-gal, ezeket jól el kell tudnunk különíteni egymástól!

4 Okok: Miért lesz bántalmazó valaki?
Családi dinamika (tekintélyelvű, vagy elhanyagoló családok) Kortárs csoport tényezői Iskolai légkör Média Mitől lesz valakiből áldozat: Magányosság (pl. autista gyerekek) Családi dinamika Valamiben különbözik másoktól Gyakorlatilag a célpont bárki lehet!

5 Következmények: Zaklató – devianciák, antiszociális személyiség kialakulása, azok a gyerekek, akik bántalmaznak másokat gyermekkorukban, nagyobb valószínűséggel követnek el a későbbiek során is erőszakos cselekedeteket (pl. munkahelyen, családban) Áldozat – PTSD (Posttraumás stressz szindróma), önértékelési zavar, depresszió, öngyilkosság, vagy éppen a bosszú miatt ők válnak agresszorrá. Szemtanú – PTSD, bűntudat

6 Jelek, melyek bántalmazásra utalnak:
Szokatlan útvonalon megy iskolába. Romlik a tanulmányi eredménye. A család életében és az iskolai Nem vesz részt a család életében és az iskolai programokon, mert egyedül akar lenni. Éhesen jön haza az iskolából, mert „elvesztette a pénzét”, vagy mert „nem volt éhes”. Pénzt csen el szüleitől, és gyanús magyarázatokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogy mire költötte. Egyenesen a mosdóba rohan, amint hazaér az iskolából. Elszomorodik, feldühödik, vagy megrémül, miután beszélt valakivel telefonon vagy elolvasott egy e-amailt. Olyasmit tesz, ami nem jellemző rá. Lenézően, utálattal beszél az osztálytársairól. Nem mesél a barátairól, napjáról. A ruházata zilált, szakadt, hiányos. Sérülések vannak a testén, de nem szerezhette őket úgy, ahogy állítja. Fáj a hasa, feje, pánikrohamai vannak, nem tud aludni, túl sokat alszik, kimerült.

7 Mit tehet a szülő, tanár, ha észreveszi a zaklatást?
Megértlek, melletted állok, hiszek neked! – Meghallgatni, utána kideríteni, ki, hol, mikor, mit tett. Nem te tehetsz róla! –senki nem tehet róla, hogy bántják. Igenis tehetsz ellene! – szerinted hogyan tudnék segíteni? – együtt találjuk meg a megoldást! Jelenteni kell a zaklatást az osztályfőnöknek, vagy az igazgatónak. Ne kisebbítsük, ne magyarázzuk meg a zaklató viselkedését, ne keressünk rá mentséget! Ne tanácsoljuk a gyereknek, hogy kerülje el a zaklatót, és azt se, hogy vegye fel a kesztyűt. Ne intézkedjünk helyette, csak vele!

8 A zaklató jellemrajza:
Szeretnek uralkodni mások fölött. Hajlamosak kihasználni társaikat, hogy elérjék céljaikat. Nehezükre esik a másik helyébe képzelni magukat. Kizárólag a saját vágyaik, és kívánságaik érdeklik őket, társaik szükségleteivel, jogaival, érzéseivel nem foglalkoznak. Általában akkor bántalmazzák társaikat, amikor a szülők vagy más felnőttek nem láthatják őket. Gyengébb testvéreikre vagy társaikra zsákmányként tekintenek. Gyakran hibáztatják, bírálják és vádolják meg hamisan az áldozatukat, saját hibáikat kivetítve rá. Nem vállalják a felelősséget tetteikért. Hiányzik belőlük az előrelátás képessége, nem képesek felmérni viselkedésük rövid, és hosszú távú következményeit. Erősen vágynak a figyelemre.

9 Hogyan lehet beavatkozni? Mit tegyünk a zaklatóval?
A tanár, szülő azonnal közbeavatkozik, fegyelmez. Lehetőséget teremt arra, hogy a gyerek „jót tegyen”. Elősegíti az empátia kialakulását. Segíti a szociális készségek – az asszertív kommunikáció, a tisztelet, a békességre törekvés – kifejlődését. Rendszeresen ellenőrzi gyermeke szokásait a tévénézés, a videojátékok használata, a számítógépezés, és a zenehallgatás területén Igyekszik konstruktív, szórakoztató, ösztönző tevékenységeket kitalálni, és azokba bevonni gyermekét/tanulót. Arra neveli, hogy jóra törekedjen.

10 Prevenció: iskolai csoportfoglalkozás a bullying ellen
„Iskolai bántalmazás megelőzésére és bántalmazást elutasító csoportnorma kialakítására irányuló gyakorlatsor és alkalmazási útmutató” Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Szerző: Dr. Járomi Éva Budapest, augusztus 26.

11 Online letölthető források Magyarországon is elérhetőek:
– itt lehet pl. olvasni a kék- bálnáról is – internetes bántalmazás - gyakorlatok, óravázlatok - továbbképzések

12 Preventív programok komponensei:
kognitív: ismeretek átadása, hogy felismerjék, megértsék a problémát. viselkedéses: a kívánt magatartásminták bemutatása, az elvárt viselkedés irányába tudjuk módosítani a viselkedésünket. érzelmi: attitűdformálás, a résztvevők motiváltak legyenek az elvárt módon viselkedni. Fontos tudatosítani, hogy az iskolai bántalmazás komoly probléma, mi is ez, kialakulásához milyen mechanizmusok vezettek, és mik a következményei? iskolai bántalmazás rejtettebb formáinak bemutatása, áldozat érzéseinek, szenvedésének hangsúlyozása, figyelem felhívása a hosszú távú károkra, csoport szerepének tisztázása az áldozat hibáztatása helyett. Mit kell tenni, áldozatként, szemlélőként? Jó védekezési stratégiák kidolgozása (konkrét tanácsok, ezek begyakorlása, kihez lehet segítségért fordulni?) Valóban alkalmazzák: bántalmazás-ellenes attitűd és csoportnorma kilakítása, személyes felelősség hangsúlyozása, árulkodás tabujának megtörése

13 Gyakorlatsor: Hat alkalomból álló, osztálytermi foglalkozássor gyakorlatait mutatja be, melyek 45 perc alatt egy teljes osztállyal is kivitelezhetőek. Ebből adunk most ízelítőt. Bántalmazás gyakorisága osztályban a legmagasabb, ezért erre a korosztályra fókuszál. De kisebb módosításokkal kisiskolásoknál és kamaszoknál is alkalmazható.

14 1. foglalkozás: Mi az a bullying? Az iskolai bántalmazás jelensége
Bullying fogalmának megismertetése, definíciója: (interaktív előadás formájában) Definíció: egyenlőtlen erőviszonyok, erőfölényből fakad – hatalom (létszámfölény, népszerűség, testi fölény), rendszeresség: bántalmazás ismétlődése, „rászállnak” valakire, szándékosság: cél a fájdalom okozása, nem valamilyen félreértés áldozata, hanem direkt akarják megbántani, lejáratni, megalázni. Konkrét példák gyűjtése, kategorizálásuk (direkt, indirekt), illetve illusztráció készítése közösen. (Filmek, illusztrációk, olvasmányok)

15 Mindennapos konfliktus Iskolai bántalmazás (bullying)
2. foglalkozás: Mi bullying és mi nem az? Az iskolai bántalmazás felismerése Mindennapos konfliktus Iskolai bántalmazás (bullying) Esetleges, alkalomszerű Ismétlődő Nem előre megtervezett, a pillanat hevében bontakozik ki Tervezett, célzott, szándékos Az érzelmek intenzitása mindkét félnél közel azonos Az áldozat érzelmei sokkal intenzívebbek, mint a bántalmazóé Mindkét fél megoldásra törekszik A bántalmazó igyekszik kontrollt gyakorolni áldozata fölött A felek egymáshoz való viszonyában az erőegyensúly nem bomlik fel A bántalmazó határozott célja az erőegyensúly megbontása Mindkét fél felelősnek érzi magát a konfliktus kialakulásáért Az áldozat hibáztatása a kialakult helyzetért A felek hajlandók erőfeszítéseket is tenni, hogy elsimítsák a konfliktust A bántalmazó nem hajlandó erőfeszítéseket tenni a helyzet megoldására

16 3. foglalkozás: A bullying következményei:
A bántalmazó magatartás után fontos lépés az attitűdformálás: Milyen fájdalmas hatással van a bántalmazás az áldozatra?: szavak ereje gyakorlat: Összegyűrik, aztán megpróbálják ki- simítani a papírt, de soha nem lesz olyan sértetlen, Mint ahonnan indultunk. A bántó szavak komoly nyomot hagynak az egyén énképén. Híres emberek visszaemlékezései: gyerekkorukban.html Beszélgetés a diákokkal, vajon miért bántja néhány gyerek a másikat, illetve mások miért válnak a bántalmazás célpontjává? Vanda csúnya! Ne barátkozz vele! Elvesszük az uzsonnáját! Kihúzzuk alóla a széket! Nem érdemli meg, hogy köztünk legyen!

17 4. foglalkozás: A szemlélők reakciói:
Szemlélők szerepe: a bántalmazó magatartás nyílt vagy burkolt elismerése, még az elfordulás is! Aki ver, az nem haver – kampányfilmek a bántalmazó, a bántalmazott, és a megfigyelő nézőpontjából: Vonal alatt/felett gyakorlat (Milyen viselkedés elfogadható, mi nem az.) Te közbelépnél? Gyakorlat: Ignorálás – beavatkozás – vigasztalás – segítségkérés Ötletelés: milyen módon lehet valaki mellé állni, hogy az célravezető és biztonságos legyen.

18 5. foglalkozás: A bullying elleni fellépés
Hogyan védjék meg magukat, hogyan legyenek asszertívek. Asszertivitás gyakorlatok - szituációs játékokban eljátszák, hogyan lehet alárendelődni, vs. agresszíven vs. asszertíven reagálni. Táblázat kitöltése – reakciók megtalálása Szólni vs. árulkodni gyakorlat – annak tudatosítása, hogy bántalmazás előfordulása esetén felnőtt segítségét kérni nem árulkodás, hanem annak jelzése, hogy valaki bajban van.

19 6. foglalkozás: Bullying elleni csoportszabályok
Fontos, hogy a gyerekek megalkossák a közös bántalmazás elleni szabályaikat, illetve különböző aktivitásokkal lehet tovább mélyíteni elköteleződésüket a cselekvésre, szabályok betartására. Példák a szabályokra: Záró aktivitás: anti-bullying lánc gyakorlat - A bántalmazás nem megengedhető! Állj ki magadért és a társaidért! Ne támadj vissza! Ha valaki bántani akarna, hagyd ott vagy kérj segítséget! Igyekezz mindenkit bevonni a közös tevékenységekbe! Hívj segítséget, ha valakit bántanak!

20 Irodalom: Barbara Coloroso (2014): Zaklatók, áldozatok, szemlélkők: az iskolai erőszak, Óvodától a középiskoláig: hogyan szakíthatja meg a szülő és a pedagógus az erőszak körforgását? Harmat kiadó, Budapest. Jármi Éva, Péter-Szarka Szilvia Fehérpataky Balázs (2015): A KiVa- program hazai adaptálásának lehetőségei, adaptációs tanulmány.pdf Bántalmazás témakörében magyar források:

21 Köszönjük a figyelmet!