Verselemzés.

Az előadások a következő témára: "Verselemzés."— Előadás másolata:

1 Verselemzés

2 Többször olvasd el a feladatot és a verset is!
Húzd alá a legfontosabb információkat, írd fel a verssorok mellé az ötleteidet! (pl. ha találsz egy költői képet, vagy alliterációt stb.) Készíts vázlatot! Figyelj a bekezdésekre, a külalakra, a helyesírásra, a nyelvhelyességre! Ne csak tőmondatokat használj, de kerüld a túl hosszú, többszörösen összetett mondatokat is! Kerüld a szóismétlést! Mindig olvasd vissza az előző mondatot, mielőtt leírod az újat! Amint befejezted az elemzést, olvasd el újra az egész esszét!

3 Értelmezd Ady Endre Nekünk Mohács kell című versét! (Vázlat)
I. 1. Történelmi háttér 2. A Mohács-motívum II. 1. Magyarság-versek 2. Kapcsolódás Kölcseyhez 3. Szerkezet 4. Forma és tartalom 5. Stílusjegyek 6. Kifejezőeszközök III. 1. Ady hatása az utókorra 2. A téma tovább él – Ady más verse (Magyar jakobinus dala)

4 Bevezetés A szerző korának társadalmi jellemzői – ha van róla információd Korstílus, stílusirányzatok jellemzése A szerző főbb művészeti törekvései (témái, stílusa, újításai, személyisége, gondolatkörei) – NEM életrajz Frappáns nyitány – milyen kérdést jársz körül?, milyen szempontból fogsz beszélni a költeményről? (gondolatébresztő kérdés, idézet) Min. 5 sor, max. fél oldal

5 1848-at/1937-et/2006-ot (keletkezési év tetszés szerint) ír a naptár
1848-at/1937-et/2006-ot (keletkezési év tetszés szerint) ír a naptár. A hazában/nagyvilágban (tetszés szerinti környezet) dúl a forradalom (történelmi panoráma rövid foglalata tetszés szerint), mikor Petőfi Sándor/Babits Mihály (szerző) megfogalmazza a kérdést/gondolatot: IDÉZET.

6 Mit ér az emberi élet. /Van-e értelme a küszködésnek
Mit ér az emberi élet?/Van-e értelme a küszködésnek? Hová vezet a zsarnokság? (A mű központi gondolata kérdés formájában megfogalmazva.) Általános emberi kérdések ezek, melyekre mindenki megadja saját válaszát. Ám ahhoz, hogy önmagunkhoz közelebb jussunk, segítségünkre vannak azok a művek, melyeket az előttünk járó generációk nagyjai hoztak létre, mint például (mű, címe, szerzője).

7 Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára (bevezetés)
Magyarországon az 1867-es kiegyezést követően felgyorsult a gazdasági-társadalmi átalakulás. Budapest óriási fejlődésnek indult. Megindult végre a polgárosodás és az irodalmi életben is változások következtek be január 1-jén megjelent a Nyugat című folyóirat, amely maga köré gyűjtötte a kor haladó szellemű íróit. A Nyugat első nemzedékének egyik legnagyobb magyar költője Ady Endre volt, aki pályáját újságíróként kezdte, majd az 1906-ban megjelent Új versek című kötete hozta meg számára az igazi ismertséget és népszerűséget. Témáit tekintve igen változatos az életműve. Ars poeticáiban hangsúlyozta újító szándékát és költői nagyságát. Sajátos tájleíró verseiben az Ugar Magyarországot szimbolizálta, bennük az ország gazdasági és társadalmi elmaradottságát ostorozta. Szerelmeinek írt költeményeinek sajátos csoportját alkotják a Léda-versek és a Csinszka-versek. Istenhez fűződő sajátos kapcsolatának alakulását követhetjük végig Istenes verseiben. Költészetére hatással voltak a kuruc kor versei, az öregedés, a halál motívuma és saját korának politikai eseményei is. Ezek közül az események közül a világháború kitörése hatott rá a legintenzívebben. Ellenezte a háborút, mert féltette a magyarságot a veszteségektől. Háborúellenes verseiben új küldetéstudatot talált magának: a békés közelmúlt értékeit próbálta átmenteni a jövőbe. Világháborús költészetének darabjaiban már nem ostorozza az országot, hanem szánalmat és sajnálatot érez iránta. A csoportba tartozó költemények A halottak élén című kötetben jelentek meg 1918-ban. Ilyen témájú költeménye például Az eltévedt lovas vagy az Ember az embertelenségben című verse is. Háborúellenes költemény az Emlékezés egy nyár-éjszakára című vers is, amelyet 1917 februárjában vetett papírra. Stb.

8 Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (bevezetés)
Janus Pannonius a magyarországi reneszánsz művészet kiemelkedő alakja volt. A XV. században élt költő kiváló iskolákban tanult Itáliában, ahol sokoldalúan képzett, művelt emberré vált. További reneszánsz jegyei: a hírnévre és a földi boldogságra való törekvés, a szépség szeretete, az antik mitológia és művészet ismerete. Élete során elsősorban elégiákat és epigrammákat írt számos témában, de jellemző műfaja volt például a panegirikusz is. Itáliában írt művei vidám hangulatúak voltak, hazatérése után azonban egyre komorabb és lemondóbb verseket írt. Ennek oka a betegségtudat volt és az, hogy visszavágyott szeretett Itáliájába. Költeményeit latinul írta, ezért műveit kiváló fordítók segítségével olvashatjuk magyarul. Búcsú Váradtól című költeményét 1451-ben írta. Stb.

9 Tárgyalás A mű helye az alkotó pályájában (témavilág, művészi törekvések a szerző adott korszakában) A mű műfaja és témája (műfaj definíciója) A mű ihlető élménye, keletkezési körülményei A szerző feltételezett célja, a mű legfontosabb mondanivalója Az alkotás általános hangulati hatása (pl. elégikus, ódai, patetikus, tragikus, groteszk, meghökkentő, elgondolkodtató, ironikus, szatirikus, derűs stb.)

10 Tárgyalás 2. A cím értelmezése – mit sugall, milyen előzetes elképzeléseid voltak a műről csak a cím alapján? A mű szerkezeti felépítése (szerkezeti felosztás hangulati vagy gondolati szempontjainak megnevezésével, pl. időbeliség, oksági viszony, téma- és hangulati váltások)

11 Tárgyalás 3. Húzd meg a szerkezeti egységeket a strófák között ceruzával! Pl. hogyan kezdődik a költemény? Meddig foglalkozik a nyitógondolattal? Hol megy át egy újabb problémába, érzelembe, logikai egységbe a vers? Szerkezeti egységenkénti nyomozás a többletjelentés után

12 Tárgyalás 4. A szerkezeti egységek egymáshoz való viszonya (ellentétek, párhuzamok, a feszültség fokozása, feloldása stb.) Pl. Erőteljes felkiáltással kezd, majd indokolja félelmeit, lemondóvá válik, majd újra erőt vesz magán, és visszatér a nyitógondolathoz Ismétlés – nyomatékosítás Keret, refrén – ismétlés (Vajon mit sulykol vele a szerző?)

13 Tárgyalás 5. Az egyes szerkezeti egységek külön-külön elemzése hangulati-gondolati szempontból Az állítások alátámasztása idézetekkel (olyan ez, mint a nyomozás – bizonyítékok kellenek)

14 Tárgyalás 6. Szóképek (metaforák, hasonlatok, szinesztéziák, metonímiák, szimbólumok stb.) Alakzatok (ellentétek, fokozások, mondatmodalitás stb.) Zenei eszközök (ritmus, rím, alliteráció, hangutánzó szavak stb.) Szóhasználat (szófajok, jelzők) Mondatszerkezetek (egyszerű, összetett) Ritmus, gondolatritmus, refrén, soráthajlás, sortagolás, sorok hosszúsága (állandó vagy változó)

15 Tárgyalás 7. A költői eszközöket ne csak listázd, vizsgáld is meg, hogyan hatnak! Pl.: A szerző fájdalmas hasonlatot állít nemzete elé: „olyanok vagyunk, mint szétszéledt nyáj”. Kerüld a lírai művek prózára fordítását!

16 Tárgyalás 8. A vers értelmezése, üzenete, végkicsengése
A vers legfontosabb kérdései – a szerző válasza a kérdésekre (ha adott rá választ) Milyen érzelmeket korbácsolt fel? Érdekesség – amitől más, mint a többi költemény Az elemzés leghosszabb része legyen a tárgyalás!

17 Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára (tárgyalás)
Háborúellenes költemény az Emlékezés egy nyár-éjszakára című vers is, amelyet 1917 februárjában vetett papírra. Március folyamán megjelent a Nyugatban is, majd A halottak élén című gyűjtemény első verseként került az olvasóközönség kezébe. Témája a háború kitörésének apokaliptikus, látomásszerű víziója. A művet annak hatására írta, hogy január 31-én megindult a német tengeralattjárók korlátlan támadása. Ady látta azt, hogy a technikai újítások, amelyek ezt a háborút jellemezték, iszonyú pusztítást fognak véghez vinni az emberek soraiban. Féltette az emberéletet, mint legfontosabb értéket a világon. A költemény műfaja rapszódia, így a versre jellemző a zaklatottság, az érzelmek szenvedélyes hullámzása, a kötetlen szerkezet és az emelkedett hangnem. Az alkotás címe első olvasatra megtévesztő lehet, hiszen nem egy boldog nyári vakáció éjszakáját eleveníti fel a költő, hanem a háború kitörésének éjjelére utal. A vers folyamán zaklatott és felfokozott hangulatban mutatja be ezt az éjszakát, amikor az egész világon megrendítő dolgok történtek. A verset a költő nem tagolta versszakokra: tagolás nélkül hullámzik a költemény, utalva ezzel a költő lelkiállapotára. A költeményt a refrén tagolja szerkezeti részekre. A „Különös, / Különös nyár-éjszaka volt” kijelentés hatszor ismétlődik meg a mű folyamán, így hat részre osztható a vers. A refrének segítségével minden szakasz végén visszatérünk a jelenbe. A „különös” szó ismétlése segítségével pedig szinte látjuk a költőt egy kandalló mellett, amint visszaemlékszik ezekre a nem mindennapi eseményekre.

18 Az első szakaszban kozmikus távlatból idéződik fel a nyár-éjszaka
Az első szakaszban kozmikus távlatból idéződik fel a nyár-éjszaka. Egy biblikus motívum segítségével megidéződik az Apokalipszis angyala a Jelenések könyvéből. A Bibliában az angyal harsonaszóval idézi a földre a katasztrófákat, itt azonban dobszóval teszi meg mindezt. A dob talán pattogósabb, erősebb akusztikai hatása miatt ragadta meg jobban Ady képzeletét. Az angyal jellemzésére egy oximoront használ a „dühödt” jelző használatával. A világvégi hangulatot és az éjszaka kitüntetett szerepét erősítik a szakaszban található párhuzamok: „Legalább száz ifjú bomolt, Legalább száz csillag lehullott, Legalább száz párta omolt:” Az ifjak megőrülése és a csillagok lehullása mutatja a közeledő katasztrófa méreteit. Ráadásul a hatást erősíti a túlzó „száz” számnév háromszori ismétlésével is. A második szakaszban ál-önéletrajzi elemeket említ a költő, amelyeket azon az éjszakán tapasztalt saját személyes környezetében. Többes szám első személyre vált ebben a részben, így mutatja be, hogyan lett semmivé a korábban természetes falusi idill. Csupa-csupa tragikus eseményt említ itt: „Kigyúladt öreg méhesünk”, „csikónk a lábát törte”, „jó kutyánk…elveszett”. Az éjszaka ráadásul hihetetlen, már-már csodaszámba menő eseményt is hozott: a néma Mári szolgáló is harsányan énekelt.

19 A következő egység során arra utal az alkotó, hogy a korábban megbecsült erkölcsi értékeket a háborús időkben már nem értékelik. Egy ellentétet alkalmazva mutatja be, hogy az „igaz ember” nem mer és nem tud cselekedni, viszont az értéktelen és rossz emberek cselekvőkké váltak. A negyedik szerkezeti részben többes szám első személyben szól a költő, vagyis ő is a nagyobb közösség részének érzi magát. Ez a közösség lehet a magyarság és az emberiség is. Általánosságban ír itt az emberekről, akiknek megemlíti már korábban is ismert hibáit: esendőek és szeretethiánnyal küszködnek. Mindezek ellenére is megrázó volt a költőnek az, ami azon az éjszakán bekövetkezett: „Sohse volt még kisebb az ember, / Mint azon az éjszaka volt”. Itt Ady az emberek erkölcsi értékvesztéséről ír, ami nagyon tragikusan érintette őt. Az ötödik szakaszban a háborúnak az emberekre tett hatásáról ír. A megszemélyesített „iszonyuság” képével érzékelteti ennek borzalmát és fájdalmát. Az elfojtottnak hitt barbárság támadt fel ismét a költő szerint, aminek a hangulati hatását erősíti a „minden” szó ismétlésével. Ezzel arra utal, hogy általános a háború hatása, senki nem bújhat el előle. A véres lakodalom szószerkezetet a háború metaforájaként alkalmazza Ady. A szimbólumként használt gondolat az embert emberré tevő gondolkodásra utal, ami most a háborút élteti, vagyis megőrült.

20 Az utolsó egységben a lírai én kerül a középpontba
Az utolsó egységben a lírai én kerül a középpontba. Az éjszaka történt események olyannyira megrémítették, hogy hitte, eljött a vég. Ez azonban nem történt meg. Az emlékektől azonban azóta sem tud szabadulni. Istent várja, ami arra utal, hogy Isten nincs jelen ebben a háborús világban. Isten majd akkor jön el újra, ha béke lesz a földön. A költeményben sok enjambement található, ami utal a költő zaklatottságára. Rímképlete szabálytalan, a rövid o cseng össze a költemény sorvégi rímeiben, de a vers vége felé már ritkul az összecsengés. A sorok legtöbbször állandó hosszúságúak, csak a refrén első sora rövidebb. Ennek talán az a célja, hogy visszatérítse az olvasót a költő jelenébe, és figyelmeztessen rá, hogy csak egy visszaemlékezésről van szó.

21 Befejezés Tömör összegzés
A bevezetésben feltett kérdésekre adott válaszok summázata A mű fogadtatása A téma továbbélése a más alkotók vagy más művészeti ágak alkotásaiban (esetleg különbségek és azonosságok) A szerző későbbi útja az elemzett mű megalkotása után Tanulság levonása, pl.: A költő szavai megfontolandók. Minden kor emberének meg kell vívnia belső csatáit, melyekben segítségére lehet a szerző szavak: IDÉZET. Személyes vélemény, de maradj tárgyilagos, objektív– Olvasatomban a vers … (Kerüld a szerintem kezdetű mondatokat!) Hatása ránk Külön bekezdés, min. 5 sor, max. fél oldal

22 Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára (befejezés)
Ady Endre kiválóan látta, hogy a világháború kitörése egy korszakhatár az emberiség történetében. Olyan kozmikus méretű háború volt ez, amely alapjaiban semmisítette meg a régi világ alapjait. Az első világháború hatására óriási társadalmi-politikai változások következtek be az országok és az emberek életében. A költő ezt csak sejthette, azt azonban jól látta, hogy milyen pusztító hatása van a háborúnak. Nemcsak a kioltott emberéletekre gondolt, hanem a társadalom erkölcsi magatartására is. Ady számára elfogadhatatlan volt az, hogy emberek végignézték mások halálát és legyilkolását, vagy hogy ők maguk öltek. Ez a rettenet és félelem jelenik meg ebben a versében. Arra figyelmeztet, hogy az ember pusztító szörnyeteggé válhat és a világ egyik pillanatról a másikra megváltozhat. A biztonságot nyújtó otthon börtönné, pokollá válhat. Ez a bizonytalanság az, ami csak még jobban megerősíti az Istenbe vetett hitét, mint utolsó kapaszkodót. Sokan azonban éltették a háborút és nem értették Ady háborúellenes, az emberi életet védő magatartását. Hasonlóan ellenezte a háborút Babits Mihály is például Húsvét előtt című versében, vagy Radnóti Miklós a Töredék című költeményében. Ady nem tudhatta, hogy a 20. század további pusztító háborúkat tartogat még az emberiség számára. A költeményben említett erkölcsi kicsinység az elmúlt évszázadban tovább szedte az áldozatait. Ady Endre verse mind a mai napig aktuális, mondanivalója a mai bizonytalan, konfliktusokkal teli világban talán még fontosabb, mint régen volt.

23 Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (befejezés)
A vers, mely Áprily Lajos csodálatos fordításában olvasható, egy olyan emberi érzést próbál meg bemutatni, amely a ma élő emberekre is jellemző. A búcsú ellentmondásos érzését ábrázolja, mely egyszerre várakozással teli és félelmetes. Ez a költemény is jól példázza azt, hogy vannak olyan emberi érzések és értékek, amelyek századtól és korszaktól függetlenül általános jellemzői az embereknek. Janus Pannoniust sajnos saját korában nem értékelték megfelelően, habár ő tisztában volt azzal, hogy a magyar költészet korszakalkotó jelentőségű alkotója. Ennek hangot adott például a Pannónia dicsérete vagy az Egy dunántúli mandulafáról című költeményekben. Verseit még latinul írta, de már mintát nyújtott a következő évszázadok nagy magyar költőinek, így Balassi Bálintnak vagy Zrínyi Miklósnak.

24 Tartózkodj a szlengtől
A költemény nem iromány A verset te osztod szerkezeti részekre és nem a szerző A szerzőt nem hívjuk pajtáskodva Attilának vagy Miklósnak Ha nem muszáj, ne a marginális irodalmat idézgessük (pl. Da Vinci-kód, Harry Potter, Gyűrűk Ura) Ne írj olyan szavakat, melyeknek helyesírásában bizonytalan vagy! Felejtsd el a fölényeskedést, a nagyképűséget! Ne ítéld el a szerzőt, a művet, a témát! Mindig tartsd szem előtt a feladatban megjelölt értékelési szempontokat! A jó dolgozat egyéni gondolatokról és érzelmekről tanúskodik, hangvétele is tükrözi írójának személyiségét! Figyelj az arányokra! Ne krumplizz!

25 Idézés A vers tipográfiájának megőrzése esetén
A világvégi hangulatot és az éjszaka kitüntetett szerepét erősítik a szakaszban található párhuzamok: „Legalább száz ifjú bomolt, Legalább száz csillag lehullott, Legalább száz párta omolt:” Az ifjak megőrülése és a csillagok lehullása mutatja a közeledő katasztrófa méreteit. Ráadásul a hatást erősíti a túlzó „száz” számnév háromszori ismétlésével is.

26 Idézés 2. Versek idézése, ha nem őrizzük meg a vers eredeti tipográfiáját → sortörés ferde vonallal pl.: „A kertekre leszállt a dér, / kékülten pereg a levél, / rozsdásra váltak a rétek, / üres a madárfészek.” (Juhász Ferenc) kihagyás jelölése idézetben: … pl.: „ A kertekre leszállt a dér, /…rozsdásra váltak a rétek.” Tartalmi idézéskor nem használunk idézőjelet

27 Idézés 3. Az idéző mondat helyzete
Bessenyei örök érvényű igazságot fogalmaz meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” – fogalmazza meg Bessenyei örök érvényű igazságát. „Mi dolgunk a világon?” – kérdi Vörösmarty „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi -, melynek nincs virága?”

28 Idézés 4. Idézet az idézetben → lúdláb
„drága jó / intelmét adja, még most is , tanácsul: / »Csak derűs órát veszek tudomásul!«” Kisbetűvel kell kezdeni az idézetet, ha az eredeti szöveg kisbetűvel kezdődik Kratész, ókori görög költő írja: „…mint óriás csapást, a vénséget szidod.” A cím idézőjelbe tétele nem szerencsés megoldás

29 Címek toldalékolása A ragokat, jeleket egybeírjuk a címekkel:
a Számadásnak, a Nemzeti dalt, Arany Toldijában A raggal záródó címekhez kötőjellel kell a jeleket és ragokat kapcsolni: Petőfi Szülőföldemen-jében, A Noszty fiú esete Tóth Marival-ban – de ezek nehézkesek, jobb a szerkezetes megoldás: Petőfi Szülőföldemen című versében, A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényben

30 Címek toldalékolása 2. Írásjellel záródó címek:
Juhász Gyula versének, a Szerelem?-nek a, e, o, ö végű címek toldalékolása – jelölni kell a tő végi nyúlást: Mamát, Magyarország történetének, Allegróról a képzőket kötőjellel kapcsoljuk a címhez: Kincskereső kisködmön-féle, Odüsszeia-beli, Bevezetés a szociológiába-szerű

31 Idegen írásmódú szavak toldalékolása
Janus Pannoniustól, horatiusi, Balzackal, Steinbeckkel ha a tulajdonnév végén néma betű van vagy az utolsó kiejtett hangot a magyarban szokatlan, bonyolult betűegyüttes jelöli: Apollinaire-nek, Camus-től, Defoe-hoz, Poe-val, Shaw-nak, Rousseau-val, Voltaire-é, Moliére-rel baudelaire-es, shakespeare-i, voltaire-izmus Walter Scott-os, Victor Hugo-i Thomas Mann-nak, Walter Scott-tól, Grimm-mel

32 Költő Szerző, versszerző Poéta Lírikus Alkotó Művész Radnóti Miklós, József Attila (pontos név vagy vezetéknév) Vers Költemény Alkotás, lírai alkotás Mű, lírai mű Óda, himnusz, elégia stb. (műfaj megnevezése) Poéma

33 Versszak Strófa Szakasz (kevésbé pontos) Író Alkotó Irodalmár Szerző Művész

34 Boldog Elégedett Derűs Örömteli Örvendező Sugárzó Vidám Víg Humoros Kacagtató Mókás Mulatságos Szellemes Tréfás

35 Szomorú Bánatos Búbánatos Bús Búskomor Fájdalmas Komor Levert Mélabús Melankolikus Reménytelen Szomorkás Kiábrándult

36 Dicsér Bókol Dicsőít Elismer Magasztal Méltat Szép Bámulatos Csodálatos Dísze, ékes Elragadó, felejthetetlen Fenséges, festői Gyönyörű, művészi Utánozhatatlan

37 Ábrázol Bemutat Elénk tár Elénk állít Éreztet Érzékeltet Formába önt Jellemez Kifejez Körülír Lefest Szavakba foglal Szavakba önt Leír Megfogalmaz Megjelenít Megmutat Megrajzol Megvilágít Papírra vet Szemléltet Visszaad Kifejezésre juttat Kimond Megnyilvánul